Műfej a szekrényben

    


        Csak elnevezés kérdése, hogyan hívjuk  a   korszerű  hangfelvételi
    eljárásokat,  tulajdonképpen  mindig  sztereofóniáról  van  szó,  csak
    esetleg   négycsatornásról   (kvadrofónia),    a    műfejesről    vagy
    másmilyenről. S ha mindezeket kifogással illetjük,  csupán  arról  van
    szó, hogy maga a sztereofónia az,  amely  még  mindig  nem  tekinthető
    kiforrott   technikának.   Kísérleteznek    is    világszerte,    hogy
    tökéletesíthessék.
        Jórészt a Magyar Rádió érdeme,  hogy  a  magyar  hangmérnökök  sem
    estek ki a kor sodrásából, és kísérletezni kezdhettek mind a  műfejes,
    mind a kvadrofón technikával. Ámde mi természetesnek tartjuk,  hogy  a
    Rádió, erejéhez mérten, de tízmillió ember kizárólagos képviseletében,
    tökéletesíteni igyekszik felvételi és sugárzási  technikáját.  Ha  így
    tesz, joggal teszi. A sztereo  adásra  jelenleg  egyedül  alkalmas  3.
    program - mint Olvasóink máris szóvá tették  -  technikai  szempontból
    bizony nem éri el a  világszínvonalat  (amely  sajátosan  provinciális
    magyar mércén ezúttal az osztrák és a  jugoszláv  adások  hangminősége
    értendő.)
        Ennélfogva  meglepő,  hogy  a  Magyar  Rádió  takarékossági  okból
    azonnali hatállyal beszüntetett mindenféle, a hifi-kedvelőket  érdeklő
    kísérletet, s 1980-ban csökkenteni fogja a 3. program  adásidejét.  Ez
    elég hihetetlenül hangzik, nagyon rangos műszaki emberek,  akik  előtt
    szóba hoztuk,  mintha  csak  a  mi  kétségeinket  fejezték  volna  ki,
    imígyen:  "Csak   nem   fog   a   Rádió   krajcároskodásból   rosszabb
    bizonyítványt kiállítani magáról, mint amilyet  megérdemel?  És  ugyan
    mit lehet megtakarítani azzal, hogy  nem  használják  az  egyszer  már
    amugy is beszerzett eszközöket?"
        A  Hifi  Magazin,  ha  otthoni  zenehallgatásról  van   szó,   nem
    rokonszenvezik sem a kvadrofóniával, sem  a  műfejekkel.  Inkább  elvi
    jelentőséget tulajdonítunk a dolognak, mert számos a gazdasági életből
    vett analógia nyomán nagyon  is  jól  tudjuk,  hová  vezet,  amikor  a
    kísérleteken    akarnak    takarékoskodni.    Ezért     szabályszerűen
    bejelentkeztünk a Bródy Sándor  utcába,  és  sorra  felhívtunk  minden
    illetékes személyt. A hír igaznak bizonyult:  jelenleg  nem  folyik  a
    Rádióban semmiféle kvadrofón vagy műfejes kísérlet,  és  elintézettnek
    mondották,  hogy  1980  hétköznapjain  reggel  később  kezdődik,  este
    korában  (féltizenegykor)  befejeződik   a   3.   program.   Indoklás:
    takarékosság.
        A takarékosság nagy úr.  Sajnos,  azok  a  válaszok,  amelyeket  a
    Rádiónál kaptunk, homályban hagyják, hogy és mint lehetne számottevően
    takarékoskodni azáltal,  hogy  szekrénybe  zárják  a  műfejet  és  nem
    használják ki a kvadro-technikát. Informátoraink  becsületére  váljék,
    nem próbálták meg  bebeszélni  nekünk,  hogy  például  mennyivel  több
    szalag fogy kvadróban... amire pedig számítottunk egy  kicsit.  Inkább
    az adásidő csökkentése mellett érveltek, csak furcsa volt a  gazdasági
    szakemberek szájából  műsorpolitikai  érveket  hallani,  olyasféléket,
    hogy "így koncentrálni tudjuk erőinket", vagy  "a  kevesebb  is  lehet
    több",  és  így  tovább.  Hiszen  az  esti  műsort  a  következőképpen
    sugározzák (és így  is  kell  sugározni!):  a  technikus  feltesz  egy
    sokszor lejátszott szalagot, amelyért egyébként már jogdíjat sem  igen
    kell fizetni - és már szól is a koncert sztereóban.
        Egyetlen érv, aminek súlya van:  az  adásidő  csökkentése  folytán
    többmillió forint  közvetítési  költséget  takarítanak  meg,  ennyivel
    kevesebbet fizetnek a Postának, ahol viszont - így mondták a  Rádióban
    - újra megtakarítás jelentkezik, hiszen kevesebb ideig üzemeltetik  az
    adóberendezést. Szerettük  volna  megtudni,  mit  szól  a  dologhoz  a
    népgazdaság másik zsebe. Levelet írtunk a Posta  vezérigazgatóságának,
    a  vezeték  nélküli  távközlési  szakosztály  vezetőjének.  Idézünk  a
    válaszlevélből:
        "...a   kieső   időszakra    minimálisan    csökken    ugyan    az
    energiafelhasználásunk, de az állandó költségek - beruházási  költség,
    bér stb. - és a bevételkiesés ennél jóval nagyobb lesz."
        Vegyes érzelmekkel fogadjuk  a  Rádió  takarékossági  programjából
    mindazt, ami a sztereofónia híveit érinti: úgy véljük, több  belőle  a
    kár  mint  a  haszon.  Reméljük,  hogy  nem  valamiféle  elszánt   (és
    védelmezendő)  látszatintézkedésről,  "takarékossági-imitálásról"  van
    szó, hanem csupán  egy  elhamarkodott  ötletről.  Ezt  ugyanis  kisebb
    kényelmetlenség árán lehetne hatályon kívül helyezni, vagy - ki tudja?
    még csak novembert írunk! - talán hatályba sem léptetni. Hadd lehessen
    a Magyar Rádió kényes, mi pedig büszkék a hírnevére.

                                                             Darvas László